Új kreativitásmérő eszköz bemutatása: a megújított Barkóczi-Klein teszt
A divergens gondolkodás és a
kreatív potenciál pszichometriai módszerekkel történő vizsgálata az 1960-as
évektől került a nemzetközi kutatás fókuszába. Sokféle megközelítés közül a
Torrance Test of Creative Thinking (TTCT) vált a legnagyobb jelentőségűvé, mind
a mérések milliós számát, földrajzi elterjedtségét, a standardizálást,
reliabilitást és validitást tekintve. Magyarországon is hamarosan elkészítették
az első hazai adaptációt – Barkóczi-Klein teszt (1968-tól)-, melyhez a 80-as
években újfajta kiértékelést és módszertani útmutatást is fűztek. (Barkóczi,Zétényi
1981, 1989) Azóta azonban sem a hazai kutatás, sem a gyakorlat nem követte a
nemzetközi téren bekövetkezett jelentős változásokat, modernizációt.
Kutatócsoportunk Fáy Nóra
vezetésével öt éve kezdte munkáját, mely során a teszt alapos, a mai kor
jellegzetességeinek megfelelő megújítását végzi el a célból, hogy széles körben
és könnyen alkalmazható, modern eszköz álljon rendelkezésre. A feladatok a TTCT
figurális altesztjeit veszik át, a kiértékelt változók rendszere a Torrance-teszt
1984-es jelentős reformján alapul. Igy 5 normatív változó – Originalitás,
Fluencia, Kidolgozottság, Cím elvontság, Korai befejezésnek való ellenállás és
számos kritérium alapú változó jellemzi a kreatív potenciált. A változók
kiértékelési rendszerét alapjaiban reformáltuk meg és fejlesztettük tovább,
olyan vezérfonal mentén, hogy minél objektívabban elbírálható, az eredetinél
finomabb skálákkal működő legyen a pontozás; valamint megelőzendő az idővel
automatikusan bekövetkező elavulásból fakadó pontatlanságokat. Fejlesztéseinket
az Originalitás változó példáján mutatjuk be részletesebben. A tesztek kiértékelése
számítógépes alapra került, a teszt számára kifejlesztett célprogram által. Elkészítettük 1500 fős mintán az első országos
felmérést, mely korcsoportonként reprezentatív a nemek, iskolai végzettség és a
lakóhely szerinti régiók vonatkozásában. Az eredményekből országos standard
adatbázist alakítunk ki. Jövőbeli fejlesztési terveink között a változók és a
pontozás hatékonyabbá és egyszersmind egyszerűbbé tétele illetve a kiértékelés
teljesen online módon való megvalósítása szerepel.
A kreatív potenciál első országos felmérésnek fő eredményei
A Megújított Barkóczi-Klein (MBK) teszttel felvett 1500 fős országos
és iskolázottságra, lakhelyrégióra és nemre reprezentatív mintánk, mely 12 éves
kortól 74 éves korig egyenletesen oszlik el, számos releváns állítást rejt a
magyar népesség kreatív potenciáljának komponenseire nézve. A mért 5 normatív
változó – Originalitás, Fluencia, Kidolgozottság, Cím elvontság, Korai
befejezésnek való ellenállás és a további kritérium alapú változók segítségével
a következőket állíthatjuk:
- · Az iskolázottság 4 foka szignifikáns különbséget eredményez a kreatív potenciál mutatókon.
- · Magyarország kreatív potenciál szempontból két egymástól minden mutatón megkülönböztethető és területileg egybefüggő országrészre bontható: É-Ny Mo.-ra és K + D Mo-ra, ahol a Balaton vonala az elválasztó.
- · Az érettségizett felnőttekről elmondható, hogy a férfiak eredményeinek Originalitása, és a nők eredményeinek Kidolgozottsága szignifikánsan magasabb, mint a másik nem eredménye.
- · Az iskolaévek a kreatív potenciál változói közül az Originalitásra és a Cím elvontságra hat szignifikánsan pozitívan.
- · Az iskola, mint kreativitás potenciált inspiráló környezet, a lányokra jelentősen kedvezőbben hat, mint a fiúkra.
- · Az értelmiségi munkavégzés és a fejlettebb országrész (É-Ny Mo.) magasabb munkaerőpiaci elvárásai a férfiakra jelentősen kedvezőbben hat, mint a nőkre.
- · A 20-60 éves kor között az érettségivel rendelkező felnőtteknek stagnálónak mondhatjuk a kreatív potenciál mutatóit, míg az érettségi nélkülieknek fokozatosan hanyatlanak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése